Percről perce jövök rá hogy ennyi voltál nekem.
A gyűlölet a harag mely egyre csak nő,
És visszafoghatatlan.
Tévedtem...
Tudom mostmár mennyire átvágtál.
A szemembe hazudtál.
Hittem neked mikor azt mondtad "megváltoztam"
Hittem neked mikor azt mondtad "a legjobb barátom te vagy"
De mit is vártam...te ugyanolyan vagy mint régen,
Egy cseppet sem vagy külömb a többitől.
Pedig én tudom milyen vagy amikor szenvedsz,
Amikor senki más nem volt melletted...
Ez a felszínes barátság amit te igaznak hittél,
Itt és most ér majd véget.
Azt hiszem még annyit mondhatok,
A felejtés elég nehéz dolog
Én megteszem,már végeztem...
Számomra te többé már nem létezel...!
"Ne hidd hogy nélküled maradtam,
angyalok hű világa vesz körül."
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése