Tudod.

Hűvös dallamok körülöttem szállnak és gondolkodok:miért?
miért épp így történt minden.Visszagondolok minden percre
válaszokat nem kapva tűnődök mindenen.
Hiányt érzek szívemben...
Érzelmek sora játszodik előttem,
mert megbánt az ki élvezte.
Huzodik szivem darabjaira kezem,mely
csak törve él tovább.
Várvavárt félelem ért közben.
Sorban írt szó,
olvasni tudo ember láthatja át.
Szavaim végesek,
sajnálat melyet adva merhetek,
felejsd el ki bánattal gyötört,
majd elmehet.

"Holnapot nem ismerőemlék mi lassan közhely,szánalmat nemkér akkor inkább temessétek földel."